Japán sorozata megszakadt,
Kína nyerte az online csapat vb-t
A katalán Carcassonne közösség (carcassonne.cat) szervezésében idén is megrendezésre került az online Carcassonne csapatvilágbajnokság (WTCOC), méghozzá rekordot jelentő 32 csapat részvételével – köztük természetesen Magyarország csapatával.
A mérkőzések a megszokott módon a csapatok 5-5 tagja közt egyidőben megvívott öt db, két győzelemig tartó párharcból álltak, és ezúttal is a Board Game Arena felületén zajlottak. Az előző kiíráshoz képest a legjelentősebb szabályváltozás a játékidőt érintette: míg 2022-ben a játékosoknak fix 22,5 perc gondolkodási idővel kellett gazdálkodniuk, ezúttal – technikai okok miatt – a „lassú” sebességű „normál" játékmód lett az előírt beállítás. Ez egész pontosan azt jelenti, hogy a játék kezdetén 2 perc 54 mp-ről indul a játékosok órája, majd minden lépésük után kapnak további 38 másodperc gondolkodási időt (de legfeljebb a kezdőidő mértékéig).
Örömteli fejlemény volt a verseny weboldalának teljes átalakulása, melynek során egy sokkal informatívabb, jobban kezelhető, és a verseny lebonyolítását is lényegesen leegyszerűsítő felület jött létre. Dicséret illeti a szervezőket ezért a fejlesztésért (is).
Az összesen 11 héten keresztül zajló verseny első fázisában a csapatokat négy db nyolc csapatos csoportba sorsolták, a csoportokból pedig az első három helyezett juthatott tovább a verseny egyenes kieséses szakaszába (közülük pedig a csoportgyőztesek egyből a negyeddöntőbe).
Az előző három kiírás (2020, 2021, 2022) mindegyikét Japán csapata nyerte, és természetesen ezúttal is esélyesként indultak, habár a keretek átlagos játékerejét tekintve most akadtak náluk erősebb csapatok is, mint például a kínai vagy az ukrán csapat. A sorsolás úgy hozta, hogy ez utóbbi két csapat egy csoportba (a B jelű, többek által „halálcsoportnak” aposztrofált csoportba) került, és ugyanide kapott besorolást a magyar csapat is. És bár a vb-t megelőző felkészülési meccseink eredményei óvatos bizakodásra adhattak okot, a csoportellenfeleink erősségét tekintve igencsak nehéz feladat előtt álltunk.
Nos, végül sajnos a papírforma érvényesült: a vb-t öt vereséggel indítottuk 🙁 – és bár ellenfeleink (sorrendben: Lettország, Katalónia, Spanyolország, Ukrajna, Kína) minden esetben nálunk nagyobb játékerőt képviseltek, a sok szorosan (2:3-ra) elvesztett meccs miatt azért volt okunk bosszankodni. A hatodik fordulóban végre egy papíron gyengébb ellenféllel is találkoztunk, és a lengyelek elleni 4:1-re megnyert meccsen legalább a becsületgyőzelem meglett. Zárásként egy újabb szoros vereség következett a britek ellen, így összességében elmondhatjuk, hogy idén is csak megszorongatni tudtuk a nagyokat, borsot törni már nem sikerült az orruk alá.
A 7 mérkőzésen vívott 35 párharcból összesen 15-öt nyertünk meg, de ezeket legközelebb meg kell próbálnunk szerencsésebben elosztani a mérkőzések között. 🙂 (Ugyanilyen mérleggel pl. a holland és az ukrán csapat 3 meccset is megnyert.)
A magyar csapat legeredményesebb játékosa Kiss Ferenc Emánuel (kissemo) volt 6 párharc során aratott 4 győzelmével. További győzelmeinket Vodicska Ferenc (vizecske, 3 megnyert párharc), Tihon József (szigfrid, 3), Takács Ildikó (Tildi, 2), Kocsis-Bakti Ruben (mosopal, 1), Kozma Péter (Eter, 1) illetve Csengeri Zsolt (cszs, 1) szerezték.
A csoportunkból végül Kína, Spanyolország és Lettország csapata jutott tovább (a teljes eredménysor itt, a végeredmény pedig itt olvasható), és hogy tényleg ez volt a legnehezebb csoport, igazolja, hogy végül mindhárom csapat eljutott a legjobb négy közé – a többi csoportból ez mindössze az RCP (Russian Carcassonne Players) néven induló orosz játékosoknak sikerült. Japán nagy sorozatának Kína vetett véget a negyeddöntőben visszavágva a tavalyi döntőben elszenvedett vereségért. Ugyancsak a negyeddöntő jelentette a végállomást az addig veretlenül menetelő (az A csoportban Japán és Németország ellen is magabiztos győzelmet arató), három magyar játékost is felvonultató Romániának is: őket Lettország búcsúztatta szoros küzdelemben.
Az elődöntőket (Kína–Lettország 4:1, RCP–Spanyolország 3:2) végül az a két csapat nyerte, amelyik a korábbi vb-ken is már eljutott döntőig (ám mindannyiszor vereséget szenvedtek Japántól), vagyis immár a negyedik csapat vb után is elmondható, hogy döntőben eddig csak japán, kínai és orosz játékosok szerepeltek.
A kínai csapat végül a negyeddöntőt és az elődöntőt követően a döntőt is 4:1-re nyerte, így megérdemelten, a vb során mindössze egyetlen mérkőzést veszítve szerezte meg a csapatvilágbajnoki címet, Ázsiában tartva a képzeletbeli „trófeát”, míg Vlagyimir Kovaljovéknak harmadszor is be kellett érniük a második hellyel. A harmadik helyet Lettország szerezte meg, 3:2 arányban legyőzve Spanyolországot.
A döntő Raf Mesotten angol nyelvű közvetítésében visszanézhető itt.
Végezetül néhány érdekesség az idei versenyről:
A győztes kínai csapat erősségét jól mutatja, hogy a tíz fős keretből hatan elérték már a mester szintet (700 Élő-pontot), a verseny végén pedig a döntőben szereplő öt kínai játékos átlagos játékereje 680 Élő-pont volt.
A csoportkör 2. fordulójában véget ért Vlagyimir Kovaljov (Someone_you_know) fantasztikus sorozata: a világbajnok orosz csapatkapitány 17(!) megnyert vb-párharcot követően kapott ki ismét.
Nem kapott viszont ki Marco Rivas (manarori): a mexikói játékos csapata mind a hét csoportmeccsén játszott, és mind a hét párharcát meg is nyerte! (Ennek ellenére Mexikó nem jutott tovább a csoportból.)
A lett Alexey_LV és a spanyol migcrack a 2. fordulóban minden idők legpontszegényebb vb-mérkőzését játszották, amelyen a spanyol játékos 55:34-re nyert.
Az 1. fordulóban zacbell (USA) és spakune (Peru) párharcának egyik partijában az amerikai játékos 21(!) pontot szerzett egy úttal, amelyen neki 3, ellenfelének 2 követője állt. (Külön érdekesség, hogy az utat a perui játékos fejezte be annak érdekében, hogy szabad követőhöz jusson.)
A vb legtöbbet gondolkodó játékosa a világbajnok cseh játékos, Martin Mojžiš (Moya88) volt, akinek partinként átlagosan 23 perc 20 másodperc volt a gondolkodási ideje. Ezen a ranglistán Tihon József (szigfrid) lett a harmadik, de az ő átlaga is több mint két perccel elmarad a 2012-es világbajnok „teljesítményétől”.
A másik végletet a katalánok játékosa, Pa amb oli képviseli, aki egy játszma alatt átlagosan 2 perc 29 mp-et használt fel a gondolkodási idejéből. Mindössze 2 mp-cel maradt el tőle a szintén villámgyors döntésekre képes Gall Ervin (Ervin_G, Románia).
A versenyen részt vett öt esseni világbajnok. Közülük négyen (a már említett Martin Mojžiš mellett a német Ralph Querfurth, illetve Románia csapatából Gere Árpád és Marian Curcan) ugyanabba a csoportba, az A jelűbe kerültek, ráadásul amikor csapataik egymás ellen játszottak, akkor minden alkalommal létrejött egy olyan párharc, amit két világbajnok vívott.
A csoportkörben végigjátszott 1307 partiból 695 -öt nyert meg a kezdőjátékos, ami 53,2%-os arány. A kezdőjátékosok átlagosan kb. 3 ponttal többet gyűjtöttek (94,7), mint a nem kezdő játékosok (91,7).
Szokatlanul sok, 26 mérkőzésen alakult ki 5:0-s végeredmény. Az 1. fordulóban lejátszott Brazília–Hongkong meccsen ráadásul a brazil csapat az összes játszmát is megnyerte, ami korábbi vb-ken még sosem fordult elő. Mindössze 4 olyan csapat volt, amelynek egyetlen mérkőzésén sem született 5:0-s végeredmény, ezek egyike Magyarország.
Számos további érdekesség és a versennyel kapcsolatos statisztika elérhető a verseny weboldalán.
A vb legszenzációsabb lépéseiről pedig Alexey Pegushev készített sorozatot „Move of the Week” címmel.