Április 14-e és június 22-e között immár hatodik alkalommal került megrendezésre az online Carcassonne csapatvilágbajnokság (WTCOC), ahol a résztvevők száma ezúttal is rekordot döntött: immár 38 csapat nevezett a versenyre – és köztük volt természetesen Magyarország válogatottja is.
A szervezők úgy döntöttek, hogy a 38 csapatot összesen 7 csoportba sorsolják, amelyekből az első két helyezett, illetve a két legjobb csoportharmadik jut tovább a rájátszásba. Mivel a csoportok létszáma egyenlőtlen lett (a 3 db hat csapatos csoport mellett 4 db öt csapatos csoport alakult ki), a harmadik helyzettek összevetése során figyelmen kívül hagyják a hat csapatos csoportok 6. helyezettje ellen elért eredményeket.
A mérkőzések a megszokott módon a csapatok 5-5 tagja közt egyidőben megvívott öt db, két győzelemig tartó párharcból álltak, és ezúttal is a Board Game Arena felületén zajlottak. Jelentősebb szabályváltozás volt viszont, hogy az utóbbi két évben alkalmazott „lassú” sebességű „normál" játékmód helyett ezúttal a játékosoknak fejenként fix 15 perc játékidővel kellett gazdálkodniuk. A szervezők célja ezzel a módosítással az volt, hogy minél inkább közelítsék a szabályokat az asztalnál játszott versenyek szabályaihoz, ahol a 15 perces játékidő teljesen általánosnak mondható, többek között az egyéni világbajnokságon is ez az időkeret áll a játékosok rendelkezésére. Más kérdés, hogy az online verseny esetében – főleg a használt platform korlátai miatt – akadnak azért ezzel kapcsolatban buktatók. (Pl. nem lehetett garantálni, hogy a játékosok felváltva lehessenek kezdőjátékosok.)
Nagy kérdés volt, hogy ezen a vb-n is folytatódik-e az ázsiai egyeduralom, hiszen az eddigi összes csapat vb-t ázsiai csapatok nyerték (négyszer Japán, egyszer Kína). Ennek megszakítására az előzetes esélylatolgatások alapján a még Japánénál is erősebb kerettel rendelkező (9 mestert felvonultató) Ukrajna tűnt legesélyesebbnek.
Ami a magyar válogatott összeállítását illeti, a tízfős keretben két változás történt a tavalyi bronzérmes csapathoz képest: egy év kihagyást követően ismét kerettag lett Takács Ildikó [BGA: Tildi], valamint a jelenlegi legjobb ranglistahelyezéssel rendelkező magyar játékos, Vodicska Ferenc [vizecske]. (Igaz, végül úgy alakult, hogy Feri egyetlen mérkőzésen sem jutott játéklehetőséghez ezen a vb-n...) Csengeri Zsolt [cszs] ezúttal – először az online csapat vb-k történetében – kimaradt a csapatból. Változás történt a csapatkapitányi poszton is: Kocsis-Bakti Ruben [mosopal] elfoglaltságai miatt lemondott a posztról, a kapitányi teendőket így idén már Nagy Ákos [coralos] látta el. Ruben a keretnek azért tagja maradt, ezzel egyébként már a hatodik vb-jén vehetett részt, csakúgy, mint a tavalyi egyéni vb ezüstérmese, Tihon József [szigfrid]. A 2024-es év offline és online bajnokai, Varga Csilla [vallics] és Kiss Ferenc Emánuel [kissemo] természetesen szintén ott voltak a csapatban, ahogy három további 2024-es vb-bronzérmes, Illés Róbert [robill], Kozma Péter [Eter] és Pazsák Zsófia [Cinderella_23] is.
A magyar csapatot a tavalyi kiváló eredménye nyomán a 2. kalapból sorsolták, de nem mondhatjuk, hogy ezáltal könnyű ellenfeleket kaptunk. Az 1. kalapból pl. az a Kína került a csoportunkba, amely Japánon kívül az egyetlen csapat, amely valaha képes volt elhódítani a világbajnoki címet (még 2023-ban), és ezúttal is igen erős – az összes résztvevő közül a 3. legerősebb – kerettel rendelkezett. Szintén az A csoportba került a tavalyi Ázsia-bajnokságot megnyerő Hongkong, a regnáló egyéni világbajnok Daniel Angelats-ot [senglar] is felvonultató és a versenyt szervező Katalónia, ill. a tavaly megalakult, de azóta rendkívül sokat erősödött, Otto Ikonen [Nallerheim] vezette Finnország is. A csoportban az egyetlen „outsidernek” az újonc Ausztrália csapata tűnt.
Az első meccsünket Kína ellen játszottuk, és ezen a papírformának megfelelően a kínai csapat 4:1-re győzött. Kritikusnak ígérkezett a második forduló, ahol egy újabb erős ázsiai csapat, Hongkong várt ránk. Három párharc is döntő partiba torkollott, de ezek közül sajnos csak egyet sikerült megnyernünk, ami végül 3:2-es hongkongi győzelmet eredményezett. Következett a velünk nagyjából azonos játékerőt képviselő Finnország elleni meccs, ahol ennek megfelelően mind az öt(!) párharc döntő játszmában dőlt el. (Hogy ez mennyire különleges, azt jelzi, hogy az egész vb-n összesen két ilyen mérkőzés akadt.) Sajnos ezek közül négyet a finnek nyertek, amivel eldőlt, hogy a hátralévő eredményektől függetlenül mi már nem juthatunk tovább a csoportból.
Azért az ausztrálok ellen meglett a becsületgyőzelem (3:2), majd az utolsó fordulóban következhetett az immár mumusnak mondható Katalónia elleni meccs (már negyedszer kerültünk velük egy csoportba vb-n, egyszer pedig Eb-n, és mindig kikaptunk), és bár a gyenge mérlegen ezúttal sem sikerült javítanunk (4:1-es vereség lett a vége), az egy győzelmet épp az aktuális egyéni világbajnok senglar ellen sikerült elérni kissemo révén. Bár ez a meccs már lényegében tét nélküli volt, a magyar Carcassonne közösség számára így is jelentőséggel bírt: ez volt ugyanis az első olyan csapatvilágbajnoki mérkőzés, amelyet élő magyar nyelvű közvetítésben lehetett követni a YouTube-on.
A magyar válogatott legeredményesebb játékosa Kiss Ferenc Emánuel [kissemo] és Takács Ildikó [Tildi] volt 2-2 megnyert párharccal, további győzelmeinket Nagy Ákos [coralos], Kozma Péter [Eter], Pazsák Zsófia [Cinderella_23], illetve Varga Csilla [vallics] szerezték.
A csoportunkat végül Kína nyerte 100 százalékos teljesítménnyel, mögöttük Finnország végzett a még továbbjutást érő második helyen. Kínán kívül egyébként még két csapatnak sikerült veretlenül abszolválnia a csoportkört, de ez mind az Egyesült Államok, mind Horvátország esetében meglepetésnek mondható. Az amerikaiaknak ehhez többek között a Japánt is le kellett győzniük (igaz, ezt a meccset már minkét csapat biztos továbbjutóként játszhatta). A tavaly a csoportban mögöttünk végző horvátok pedig mindjárt az első meccsükön jelezték, hogy ezúttal komolyan számolni kell velük, amikor 5:0-ra lemosták az idén eddig mindent megnyerő (Bajnokok Ligája és MSO Grand Prix-győztes, valamint Élő-pont csúcstartó) Aleksejs Peguševs-szel felálló Lettországot. (Akiknek ennek ellenére a továbbjutást érő második helyet azért sikerült megcsípniük.)
A csoportkör egyik legnagyobb meglepetésének talán Németország kiesése nevezhető, igaz, ehhez az RCP elleni utolsó fordulóban elszenvedett vereségük mellett az is kellett, hogy a Lengyelország-Uruguay meccs utolsó játszmájában a dél-amerikai játékos pár másodperccel kifusson az idejéből, ezzel a lengyel csapatot a csoport élére repítve. A több magyar játékossal felálló Románia csapata a rendkívül erős C csoportban a harmadik helyet szerezte meg, de ez nem ért továbbjutást. Ebben a csoportban egyébként Ukrajna mögött második helyen az újonc, de igen erős kerettel rendelkező Thaiföld végzett, amely ezzel 2021 óta első csapat lett, amelynek rögtön az első vb-jén sikerült a csoportból továbbjutnia.
A rájátszást megelőzően a továbbjutó csapatokat az elért eredmények alapján rangsorolták, és az így kialakult sorrend határozta meg a nyolcaddöntők párosításait. Ennek következtében a csak csoportharmadikként továbbjutó RCP és a veretlen Kína rögtön az első kieséses fordulóban megvívhatta a 2023-as vb döntő visszavágóját. A visszavágás sikerült is az orosz játékosoknak (4:1-re nyertek), ezzel a kínai csapat egymást követő második évben esett ki a nyolcaddöntőben egy 100 százalékos csoportkör után. Szintén a nyolcaddöntő jelentette a végállomást egy másik veretlen csapat, Horvátország számára, akik a tavalyi elődöntős Egyesült Királyságtól kaptak ki 3:2-re. Brazília egészen drámai körülmények között szerezte meg a győzelmet (3:2) Kolumbia ellen: az ekkor már 10 párharc óta veretlen kolumbiai Salvador Gutierrez [Salva3xz] nem jelent meg időben a mérkőzésen, így brazil ellenfele játék nélkül nyert, ami az egész mérkőzés kimenetelét is eldöntötte. Bejutott a legjobb nyolc közé további két amerikai csapat is, ráadásul az Egyesült Államok és Chile a negyeddöntőben egymás ellen mérkőzhettek meg, biztossá téve, hogy a verseny történetében első alkalommal szerepelhet majd Európán és Ázsián kívüli válogatott az elődöntőben. A negyedöntő mezőnyét a Lettország ellen erődemonstrációt tartó Ukrajna, a tavalyi vb-döntős franciákat legyőző Európa-bajnok Lengyelország, illetve a Thaiföld csapatán felülkerekedő Japán tette teljessé.
A negyeddöntő sláger összecsapása a címvédő Japán és a korábbi döntős RCP mérkőzése volt, ezt végül Japán nyerte 3:2-re egy furcsa meccsen, ahol az előzetes várakozásokkal szemben egyetlen párharcban sem került sor döntő játszmára. Ukrajnának nehezített pályán (a 11-ből mindössze egy partiban élvezve a kezdőjátékos előnyét) sikerült hajszállal felülkerekedni Brazílián: a mindent eldöntő partiban mindössze egyetlen pont döntött a javukra. A két amerikai csapat mérkőzését Chile nyerte 3:2-re az USA ellen, ezáltal első amerikai csapatként a négy közé jutva egy világbajnokságon. (Az Egyesült Államok veresége egyben azt jelentette, hogy ezen a vb-n sem lesz veretlen világbajnok.) Az európai csapatok negyeddöntőjén is 3:2-es végeredmény született: Lengyelország az Egyesült Királyság csapatát verte ilyen arányban. A legjobb négy közé így Japánt leszámítva csupa olyan csapat jutott be, amelynek ez korábban még sosem sikerült.
A Japán-Ukrajna elődöntőben a vb két legerősebb kerettel rendelkező csapata találkozott, és szoros csatában 3:2-re Japán győzedelmeskedett, megőrizve 100 százalékos mérlegét a vb elődöntőkben. A másik ágon Chile és Lengyelország még kiélezettebb meccset játszott, itt végül a lehető legminimálisabb különbséggel, a döntő játszmában elért döntetlennel chilei győzelem született. (Ráadásul a döntetlent az utolsó két lapka egyikén szereplő pajzs eredményezte, amit a chilei játékos húzott.) Ezzel Chile első amerikai csapatként szerepelhetett a világbajnoki fináléban.
Ott viszont Japán ezúttal is legyőzhetetlennek bizonyult. Bár négy párharcban is döntő partira került sor, Chilének végül ezek közül csak egyet sikerült megnyernie, a döntőt így 4:1-re Japán nyerte, megszerezve a távol-keleti ország ötödik(!) csapatvilágbajnoki címét. A japán csapat tagjai közül Kithara, snow_island, ill. a csapatkapitány should immáron négyszeres világbajnoknak mondhatja magát.
A bronzmeccsnek idén is nagy tétje volt, hiszen a vb első három helyezett csapata benevezhet még egy játékost az egyéni világbajnokságra. A harmadik helyet – és az ezzel járó extra kvalifikációt – végül Ukrajna szerezte meg, 3:2 arányban legyőzve Lengyelországot.
Végezetül néhány érdekesség az idei versenyről:
A győztes japán csapat legeredményesebb játékosa ezúttal is should lett, aki mind a 6 párharcát megnyerte (ezek során mindössze egyetlen partit elveszítve), és ezzel immár 15(!) párharcot számláló győzelmi sorozatnál jár. (A tavalyi csapat vb-n sem talált legyőzőre.) A japán csapat egy másik meghatározó tagja, Kithara 9 győztesen megvívott párharcot követően az elődöntőben vereséget szenvedett. Kiemelendő még a csapat egyik újoncának, YguruguruY-nak a teljesítménye, aki mind az 5 párharcát megnyerte.
Should-hoz hasonlóan 6/6-os mutatóval zárta a vb-t a thaiföldi GUN007 is. A legtöbb győzelmet azonban nem ők aratták, hanem a 2017-es világbajnok lengyel Tomasz Preuss [UY_Scuti], aki 8 párharcából 7-et megnyert. Az ukrán csapatból ketten értek el 6 győzelmet: Jevgen Lepeha [Smile-] (7/6-os mutatóval), ill. Kirilo Manahov [adrear] (8/6).
A negyeddöntőktől kezdve egy meccset (a döntőt) leszámítva minden mérkőzés 3:2-es végeredménnyel zárult.
A chilei Adan Las Heras [Adanlasheras] és a brit Matt Tucker [statmatt] meccsének egyik partijában 165:142-es végeredmény született, az összesen szerzett 307 pont pedig ennek a vb-nek biztosan, de talán az összes eddigi vb-nek is a legpontgazdagabb játszmáját jelenti.
A legalább két párharcot vívó játékosokat figyelembe véve a vb legtöbbet gondolkodó játékosa ezúttal is a világbajnok cseh játékos, Martin Mojžiš [Moya88] volt, aki partinként átlagosan 14 perc 41 másodpercet használt fel a 15 perces játékidejéből. Ezen a „ranglistán” Tihon József [szigfrid] végzett a második helyen 14 perc 38 másodperccel, Matt Tucker [statmatt] pedig a harmadik helyen 14 perc 35 másodperccel. Összességében elmondható, hogy az új formátum nem kedvezett a lassú játékosoknak, hiszen a fenti 3 játékos közül egyedül Martin Mojžiš tudott egyáltalán meccset nyerni.
Ami a másik végletet illeti, a francia jalamax használta fel átlagosan a legkevesebb időt, mindössze 3 perc 25 másodpercet, de nem sokkal maradt el tőle a magyar csapatkapitány, Nagy Ákos [coralos] sem 3 perc 28 másodperces átlaggal.
A versenyen részt vett kilenc egyéni világbajnok (akik együtt 13 vb címet tudhatnak magukénak). Összesen kétszer került sor olyan párharcra, amelynek mindkét résztvevője világbajnok volt, és mindkettőben érintett volt Tomasz Preuss [UY_Scuti]: előbb az RCP elleni csoportmeccsen került szembe Vlagyimir Kovaljovval [Someone_you_know], majd a negyeddöntőben Matt Tucker [statmatt] volt az ellenfele. Mindkét párharcot sikerült megnyernie, ezzel ő lett a csapat vb-k történetében az első olyan játékos, aki egyazon tornán két egyéni világbajnokot is le tudott győzni.
A lejátszott 1221 partiból 695 -öt nyert meg a kezdőjátékos, ami 56,9%-os arány. Ez jelentős emelkedés a tavalyi csapat vb-hez képest (akkor valamivel 54% alatt volt ez az arány). A kezdőjátékosok átlagosan kb. 3,4 ponttal többet gyűjtöttek (95,5), mint a nem kezdő játékosok (92,1).
Számos további érdekesség és a versennyel kapcsolatos statisztika elérhető a verseny weboldalán.